<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[Nem adom el a lelkemet... friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Lufiárus]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/485170/lufiarus]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ma reggel a villamoson ücsörögtem, és egy elég hosszú piros lámpánál alkalmam volt megfigyelni,hogy két fiatal miként próbált az emberekkel kapcsolatba kerülni. Először azzal hívták fel a figyelmemet, hogy a sapkájukat szines lufikkal díszítették. Olyan formában mintha a fiúnak egy vörös punk frizkója lenne, és vele párhuzamosan szines csíkokban voltak a lufik belefűzögetve. 
A csajszinak csak...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 21 Nov 2011 11:47:24 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Változás]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/458284/valtozas]]></link>
  	   <description><![CDATA[Egyszer csak kiderül az ég, egyszer csak minden a helyére kerül, egyszer csak átalszom az éjszakát, egyszer csak nyugodt lettem, és türelmes. 
Mindezt egy pár sornak köszönhetem, ami ugyan nem volt  szerelmes, de nagyon is kedves volt, és olyan szeretgetős! 
Úgy írta, mintha csak egy hosszú nyaralásról tért volna vissza. Azt írta sok mindent másképpen lát. Kíváncsi leszek rá, mit jelent ez. T...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 30 Jan 2011 16:03:42 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Merre tovább?]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/441446/merre_tovabb]]></link>
  	   <description><![CDATA[Furcsa helyzetbe kerültem. Sokáig hezitáltam egy felkínált álláson. A leendő főnökömet ismerem, dolgoztunk együtt másfél évig. Annak ellenére szerettem vele együttműködni, hogy nagy előszeretettel hárította át rám a tennivalókat, és sokszor késő estig sikerült elfoglalnia. Úgy hozta a sors, hogy másfelé vitte az élet sodrása, de most ismét előbukkant, és egy elutasíthatatlan ajánlatot tett. Még...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu,  4 Nov 2010 14:10:33 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Más folytatás]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/440580/mas_folytatas]]></link>
  	   <description><![CDATA[Nincsen új fejezet. Új tények vannak, új munkahely lesz, új életritmus, új főnök, régi új élet indul.... Nem tudom milyen lesz, tartok tőle és várom. 
Szeretném ha már január lenne.......]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 29 Oct 2010 21:45:39 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Új felvonás]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/439719/uj_felvonas]]></link>
  	   <description><![CDATA[Vajon hogyan lehet kapcsolatot teremteni azzal, akinek a régi telefonszámai megszűntek? Egyszerű a válasz : sehogyan! Meg kell várni amíg ő jelentkezik.....
 
És ha nem fog? Ha annyira meg akarja változtatni az életét, hogy nem akar már engem sem látni? Keményen benne van a pakliban!
Ez a hét vége eddig életem leghosszabb, és legrosszabb két napja volt. 
Lehet fogadásokat kötni, hogy mi fog...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sun, 24 Oct 2010 21:54:15 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Itt hagyott....]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/424646/itt_hagyott]]></link>
  	   <description><![CDATA[embed>]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 21 Jul 2010 18:00:18 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Kovács Kati]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/419968/kovacs_kati]]></link>
  	   <description><![CDATA[embed>]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 19 Jun 2010 22:56:41 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Féltés]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/419795/feltes]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ezért az egy önkéntelen mozdulatért, ahogy átkaroltál, és futó csókot leheltél a számra érdemes volt mai napot itt töltenem. Ha csak legalább ilyen apró bizonyítékok lennének arra, hogy érdemes kitartanom, és várni rád, akkor minden sokkal könnyebb lenne. Most olyan érzés, mintha az a gödör, amiben ülök, nem is lenne annyira mély. Azt mondtad soká lesz, mire meg fogsz nyugodni. Én meg csak remé...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[2]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri, 18 Jun 2010 14:43:25 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[..Szegény gazdagok]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/418913/szegeny_gazdagok]]></link>
  	   <description><![CDATA[Tegnap a szabadtéri színpadon megnéztünk egy előadást. Nagyon élveztem, leszámítva a hatalmas szúnyogokat, amiket alig lehetett kivédeni, vérszomjas fenevadakként támadtak. Már majdnem vége volt az előadásnak, mire elcsendesedtek egy kicsit. 
Rengeteg fiatal, tehetséges színészt láthattunk, és az énekhangok is olyanok voltak, hogy elbűvöltek néha. 
Zöld Csaba méltó utóda a nagy előd színészek...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[2]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 12 Jun 2010 20:50:17 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[2x2]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/417424/2x2]]></link>
  	   <description><![CDATA[embed>]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu,  3 Jun 2010 08:48:20 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Ismét egy Remarque gyöngyszem]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/417422/ismet_egy_remarque_gyongyszem]]></link>
  	   <description><![CDATA[Egyszer volt, hol nem volt, valahol a tengerben, mondjuk, a Capri-öbölben egy hullám, amelyik beleszeretett a sziklába. Mindig körülötte fodrozódott, csókolta éjjel-nappal, fehér habkarjával ölelte. Sóhajtozott, zokogott, könyörgött, hogy legyen az övé, és addig ostromolta szerelmével, míg lassan-lassan alámosta a szikla ellenállását, és egy szép napon, mert nem bírta tovább, a szikla megadta m...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu,  3 Jun 2010 08:25:33 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Lélekképek, Müller Péter szavaival]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/417086/lelekkepek_muller_peter_szavaival]]></link>
  	   <description><![CDATA[Vizur János: Lélekképek
 
A bölcs tudja, hogy életünk szimfóniája sok tételből áll,
ezért nem esik kétségbe, ha az egyik tétel befejeződik

Lehet, hogy külső körülményeid kedvezőtlenek, 
de ne onnan várd a megoldást.
A benned tetszhalottként lévő Teremtő Mágust
kell sötét gondolataid koporsójából föltámasztani.
ébredj magadra, mert csak valódi
lényed tudja átvarázsolni az életedet.]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue,  1 Jun 2010 09:26:47 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Remarque]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/416993/remarque]]></link>
  	   <description><![CDATA["Magának könnyű, maga egyedül van" - mondta Hasse. Volt ebben némi igazság: aki magányosan élt, azt nem lehetett otthagyni. De olykor este összedőlt az egész mesterséges építmény, az élet panaszos és hajszolt zeneként vijjogott fel, vad vágyak, féktelen kívánságok, borongások örvényévé lett, s a reménységé, hogy kitépjük magunkat ebből az értelmetlen tébolyból, ebből az örökösen nyekergő ostoba...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 31 May 2010 18:17:21 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Féltés]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/415772/feltes]]></link>
  	   <description><![CDATA[Ez egy lopott kép, egy félig ismeretlen lány blogjából.
Néha rákeresek, elolvasgatom, már ha ír bele. Mert érdekes módon akkor ő sem szokott írni, amikor átlagosan jól érzi magát és semmi kiugróan jó, vagy rossz nem történik vele. A furi az, hogy néha nagyon hasonló dolgok történnek velünk. 
Alapvetően hasonló az ízlésünk. Ugyanazt a pasit is öleltük már. Ő mondjuk sokkal többet, és csak ízel...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 24 May 2010 09:59:41 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[A költészet napja]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/408603/a_kolteszet_napja]]></link>
  	   <description><![CDATA[Még egy kő a hátizsákban.
Még egy gond töri a vállam.
Fogy az egyik, érik valami új.
Cipelem már, mióta élek.
Fogy a lelkem, attól félek.
Uram, látod, túl sok már a súly.
 Ennyi erőm honnan volna?
 Nekivágni a hegynek újra.
 Így is, úgy is ugyanaz a vége.
 Pihenni, az volna végre jó.   
 
Még egy kő a hátizsákban.
Nem biztos, hogy erre vártam.
Uram, ez már túl sok ajándék.
Valamen...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Mon, 12 Apr 2010 08:29:00 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Tavasz]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/405675/tavasz]]></link>
  	   <description><![CDATA[József Attila:
Tavasz van! Gyönyörű!

Tavasz van, tavasz van, gyönyörű tavasz,
a vén Duna karcsú gőzösökre gondol,
tavasz van! Hallod-e? Nézd, hogy karikázik
mezei szagokkal a tavaszi szél.

Jaj, te, érzed-e? Szerető is kéne,
friss, hóvirághúsú, kipirult suhanás.
Őzikém, mondanám, ölelj meg igazán!
Minden gyerek lelkes, jóízű kacagás!

Tavasz van, gyönyörű! Jót rikkant az ég!
Mit ...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed, 24 Mar 2010 16:25:35 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Hofi]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/403768/hofi]]></link>
  	   <description><![CDATA[A    temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK!
Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg    az, hogy SOSE HALUNK MEG.]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Sat, 13 Mar 2010 23:09:19 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Massage]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/401941/massage]]></link>
  	   <description><![CDATA[Minden pici izmom fáj. Ez azt jelenti, hogy jó tornát csinálok, és azt is, hogy nagyon kiestem a "formámból". Annyira jól esne, ha végigmasszírozná valaki mindenhol mindenemet!
Éppen ezen gondolkoztam reggel a zötyögő villamoson. Lassan tavasz lesz, és az idén egy fél kezemen meg tudom számolni a kényeztető érintések ez évre eső számát....
Gyász!  Ez tényleg az!  Mi a fene van velem? Annak el...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Fri,  5 Mar 2010 15:37:03 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Érzések]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/401467/erzesek]]></link>
  	   <description><![CDATA[Kezdem egyre jobban érezni magam a bőrömben. Ez számomra is elég meglepő, mert azt hittem ez egy hosszabb folyamat lesz, de szerencsére nem így történt. 
Bár a gondolataim nagyon borúsak a körülöttem csapkodó betegségek miatt, de most ebben is bizakodó lettem, hátha időben még rendbe lehet hozni. Nagyon bízok benne! Pozitív véleményeket hallottam az orvosoktól, és szerintem az apukám van annyi...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Wed,  3 Mar 2010 10:02:19 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Bölcsességek]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://gabcsok.blogter.hu/401294/bolcsessegek]]></link>
  	   <description><![CDATA["Ha csak a fejünket műveljük, és a szívünket elhanyagoljuk, bizonyosan több gond és több szenvedés lesz majd a világban. Viszont ha csakis a szívvel törődünk és sutba dobjuk az eszünket, akkor mi különbözteti majd meg az embert az állattól? Tehát e kettőnek együtt kell fejlődnie, és akkor az anyagi jólétet megfelelő szellemi fejlődés fogja kísérni. Szív és ész harmonikus együttműködése pedig lé...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue,  2 Mar 2010 10:23:49 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
